8. fejezet

(Beccy szemszöge)

- Beccy menj vele, ha te ott vagy, nem csinál semmi hülyeséget!
- Rendben! - mondtam, és lerohantam a lépcsőn Mike felé.
Mike értetlenül nézett rám, de aztán kinyitotta nekem az ajtót, majd a derekamnál fogva kihúzott a házból. A bejárat nagy csattanással tükrözte a Mike ból áradó dühöt. Kulcsra zárta azt, majd beszálltunk a kocsiba és csikorgó kerekekkel kilőttünk.
- Hová megyünk? - kérdeztem az útra meredve.
- Nem tudom, keresünk egy hotelt. Úgyis nem soká sötétedik, és már kezdek fáradni.
- Okés. De nem hoztunk semmilyen cuccot, mint pl váltó ruha, fogkefe meg ilyenek.
- Belépünk az egyik bevásárlóközpontba és veszünk, amit kell.
- Rendben.
A bevásárlást gyorsan lerendeztük. Bedobáltunk a kosárba egy-egy garnitúra váltóruhát, fogkeféket, fogkrémet, tusfürdőt, sampont meg még egy pár cuccot.
Mike kifizette, bedobáltuk a kocsiba és indultunk.
Úgy 20 kilométert mehettünk, mikor az út szélén találtunk egy hotelt. Nem volt le pukkkanva, de nem is öt csillagos szálloda volt. Az épület előtt rendezett pázsit állt, melyet színes virágok szegélyeztek és közepére a szálló neve volt felállítva.
Mike kivette a csomagtartóból a holmikat, és bevezetett a recepcióhoz. Egy két ágyas szobát foglaltunk le. A recepciós ideadta a kulcsokat, és szólt, hogy vigyék  fel a szobába a vacsoránkat.
- Gyere! - suttogott Mike, és kézen fogva felvezetett az emeletre.
A szobában a fehér, és a kék színek domináltak. Két ágyas szoba volt, de a recepciós elfelejtette megemlíteni hogy a két ágy egy franciaágynak felel meg. A helység előterében két, fiókos szekrény volt, vele szemben pedig a fürdőszoba és a mosdó helyezkedett el.
- Lemegyek cigizni a szálló elé, nem soká jövök. - mondta és már csukódott is az ajtó.
Kipakoltam a szatyrokból, és behajtogattam a ruhákat a szekrénybe, a tisztasági szereket, pedig feldobáltam a fürdőszoba polcra. Mikor mindezzel kész voltam nem volt mit csináljak, így beültem az ablakba és néztem ahogy Mike egymás után szívja el már a  4. szál cigiét.
Fel kéne hívnom Maggiet, hogy minden rendben van-e otthon.
Még egyet sem csörgött ki, máris felvette.
- Mia helyzet? Jól vagytok? Hogy viseli? Kiabál veled? - zúdította kérdéseit rám.
- Lassabban! Minden rendben van. Egy hotelben vagyunk, mivel már sötétedik, és Mike is elfáradt. Jó helyen vagyunk, ne izguljatok, és nyugi, nem kiabál velem, sőt... nagyon figyelmes.
- Most mit csinál? - kérdezte feszülten.
- Kint stresszel, szívja a 6. szál cigiét . Körülbelül öt perce ment le.
- Oké. Figyelj rám!! Ne foglalkozz az előbbi jelenettel. Tedd boldoggá. Felejtsen el engem. Nem ment volna ez a kapcsolat.
- Rendben.
- Most menj le hozzá... és nyugtasd meg.
- Jó. Megyek. Szia, puszi.
- Puszillak. Szia. Vigyázz rá.
- Megígérem.
Ezzel megszakította a vonalat. Nem telt bele tíz perc, és Mike már a zárban matatott a kulccsal.
- Szia ! - nyitott be a szobába, majd célba vette a fürdőt.Hallottam ahogy megnyitja a csapot, majd fogat mos, és a víz csapódásokból ítélve arcot.
Mikor kiért már nem volt olyan nyúzott az arca. Egy fokkal kisimultabb lett.
- Lemegyek, megnézem hogy áll a vacsoránk, te addig lezuhanyozhatsz, ha gondolod.
- Rendben. - mondtam, majd bevonultam a  fürdőbe.
A meleg víz jót tett. Ellazította minden egyes porcikámat. Kiszállva a zuhany alól, bekentem magam a kedvenc testápolómmal. Szinte éreztem ahogy a bőröm beszívja a krémet, és puhítja azt. Egy baj volt ezzel az egész lazítással. Két perc alatt elillant, mikor rájöttem hogy a hálóingemet kint hagytam a szobába. Magam köré csavartam a törölközőt, kiengedtem a hajam, és kiléptem a fürdőből. Oda mentem az előtérben található szekrényhez, hogy megkeressem a cuccaimat, de valaki hátulról magához húzott. Mike keze a derekamról át csússzant a hasamra, majd onnan lefelé a csípőm irányába.
- Még magamnak sem mertem bevallani, de már az első pillanattól megtetszettél. Ez a törölköző, pedig nem sokat segít az ellenállásban. - mondta sóhajtva.
- De hát akkor az a jelenet otthon? Az mi volt? - kérdeztem meglepődve.
- Mondhatjuk hisztinek. És álcának.....Büszkeségnek, aminek szeretnéd.
- Maggie tudta, hogy érzel valamit irántam.....
- Honnan? - most ő lepődött meg.
- Rögtön levágta.... nem tudom észre vetted-e már, de nagyon jó megfigyelő az unokahúgom.
- Igen.... nem véletlenül szerettem belé... de aznap reggel mikor hazahoztak a kórházból már nyugtalan voltam és amikor megláttalak egy szál hálóingben.. én .....nekem végem volt.
- Igen, én sem tudtam uralkodni magamon.
-Láttam.... és amúgy Maggie meg Adam között volt valami?
- Neeeem. Vagyis hát mindennap 5-6 órát beszéltek msn-en és hát amit én tudok hogy flörtölgettek, együtt jártak festészetre, és egyszer összehoztunk nekik egy találkát a barátnője húgának szülinapján.Ott sem volt semmi komoly, max annyi hogy Ad megfogta Maggie derekát,de ennél tovább sosem mentek.
- De akkor miért jött Adam? Hiszen ahogy én látom nem nagyon törte össze magát, hogy Mag- al legyen, ráadásul elég reményt vesztve érkezett Párizsba Maggie.
- Mert rájött hogy senki nem fogja őt úgy szeretni mint az unokanővérem. Tudod......
Mag egészen más volt mielőtt Ad bejött a képbe. Tipikusan az a lány volt akit nem érdekelt ha a háta mögött kibeszélték és beszóltak neki. Mindenen képes volt mosolyogni. Végig nevette a fél életét.... de aztán Adam azt mondta hogy ő már nem bízik a lányokban, és hogy időt kér. Mondhatjuk hogy Maggie bele fáradt a várakozásba, és a kudarcokba.
- Milyen kudarcokba? - nézett rám értetlenül.
- Nem igazán sikerült senkivel kapcsolatot létesítenie. Görcsösen kereste a megfelelő személyt, aki megfelel az elvárásainak és az álmainak. És ezt ugyebár megérezték a fiúk. Meg persze az adottságai sem tettek jót neki........Egy fiúval azért mégis összejött a dolog, de pattintva lett miután kiderült hogy csak kihasználni akarta. Mindig egyedül érezte magát....habár ott voltunk neki mi.... a barátnői, de ő nem ezt kereste, hanem egy partnert.Partnert a mindennapokba.
- De ugye nem bántotta az az alak? - toporgott idegesen.
- Nem. Mindig is tudott magára vigyázni, és jó megfigyelő révén elég hamar sikerült neki rájönni hogy mi is a helyzet. A pasinak volt egy haverja aki elmondott Maggienek mindent , aztán neki is teljesen össze állt a kép és hamar lapátra tette a kis patkányt.
- Igen, mindig sugárzott belőle a magabiztosság.
- Hmm.... talán csak a felszínen volt magabiztos. Hidd el nekem belül mindig majd meg ette a félelem. A vizsgái előtt is..... mindenki majd szét idegelte magát, ő nyugodtan mosolyogva sétált be a vizsga terembe, holt nyugodtan, mint aki biztosra  veszi hogy mindent tud , és az egész éjszakát végig tanulta. Pedig nem, csak nem akarta hogy sajnálják, és ajnározzák.
- Mikor először jött Párizsba, azt hittem hogy egy lázadó kislány, aki vedeli a piát és csúnyán beszél. Tévedtem. Egy érett lány. Egy érett 17 éves lány.
Ezen eltöprengtünk mind a ketten. Gondolatmenetemet Mike szakította félbe.
-Elég későre jár, mi lenne ha ágyba bújnánk, persze nem úgy...... csak....tudod... alvás... vagy valami... olyasmi - lett ideges a hangja és zavarában össze-vissza kezdett el makogni.
Ezen elkezdtem kuncogni. Mérhetetlenül aranyos volt, ahogy próbálta menteni a helyzetet.
Oda léptem hozzá és karjaimat a nyaka köré fontam. Ő sem habozott. Kezei feltérképezték a hátamat, majd megállapodtak a derekam körül. Mélyen a szemeimbe nézett és gyengéden neki nyomta forró, puha ajkait az enyémekhez. Nyelve bebocsájtást kért a számba, amit én azonnal meg is adtam neki.Csókunkat egy percre sem szakította meg, miközben kezeit a térdhajlatomhoz csúsztatta, másik kezével finoman megdöntötte a derekam, majd elsétált velem az ágyig és végig fektetett rajta.
- Te is szeretnéd? - kérdezte bizonytalanul és nyelt egy nagyot.
- Tudom hogy szokatlan neked ez a helyzet..... mert nekem is..... nem könnyű , de nem számít megcsalásnak........ - kezdtem bele akadozva.
- Igen ...... tudom. - vacillált.
- Oké. Mi lenne, ha csak szorosan összebújva aludnánk. Te is ki vagy merülve és én is. - vetettem fel.
- Az jó lenne. - mosolygott rám, majd betakargatott.
- Khmm...... elő kéne keresnem a pizsamám, egy szál törölközőben azért csak nem aludhatok.
- Kéne? - ráncolta össze a szemöldökét, majd elkezdett közeledni felém, míg már csak pár centi választotta el tőlem.
Hűvös lehelete cirógatta a nyakam.
- Nem kéne? - kérdeztem vissza.
Ekkor mégis erőt vett magán.
- De kéne. - mondta határozottan, és jelentőség teljesen rám nézett.
- Oké. - pattantam fel és az előszobába lépve rögtön kutakodni kezdtem a bevásárló szatyrokban pizsama után.
Egy combközépig érő hálóinget választottam Pizsama gyanánt. Már rég szeretettem volna ilyet, de mindig drágállottam, most viszont fél árra le volt értékelve. Selyem ,baba rózsaszín ,spagetti pántos kis egyszerű hálóing volt, de annál mutatósabb. Bevonultam a fürdőbe és felvettem. Egész mutatósan állt rajtam. Szépen kiemelte domborulataimat, ahol kellett.
Visszaérve a hálóba, Mike a kezén támaszkodott és engem várt. De mikor meg látott szemei kiguvadtak, és még pislogni is elfelejtett. Rendesen zavarba hozott.
- Őőőő..... rossz? - kérdeztem idegesen.
- Dehogy is, nagyon .......khmmm... sexy.
Az arca pirosabb lett a pipacsnál. Ezen mosolyognom kellett. Olyan aranyos volt, ahogy elpirult.
- Hát ...köszi. Khmmm... leoltsam a lámpát?
- Persze. Köszi. - mondta, majd idegesen mocorogni kezdett.
A szobában olyan sötét lett, hogy alig találtam el az ágyig. Botladozva, kerülgetve a dolgokat előttem neki mentem valaminak, ezzel kibillentve egyensúlyomból már készültem hogy lezuhanok a puha matracra, de nem így lett. Egy puha,  testre estem, mely azonnal reagálva derekamnál fogva felhúzott, és maga alá gördített.
- Gyönyörű vagy. - hallottam meg a számomra úgy imádott hangot, majd válaszolni akartam, de nem nyílt rá alkalmam, mert ajkaival betapasztotta a számat.
Kezei felfedező útra indultak, majd finoman belemarkolt a fenekembe, és végig simította a combom.
Ujjaimmal cirógattam  a mellkasát.
- Te pedig irtó jól nézel ki. - örültem, hogy majdnem teljesen sötét van a szobában, így legalább nem látja ahogy elpirulok.
Ezek után már nem sokat beszéltünk. Átadtuk magunkat az érzelmeinknek, és csak szerettük egymást. Szenvedélyesen és hevesen, mint akiknek nem létezik holnap.
Éjjel fél három fele,már mind a ketten kimerülten hanyatlottunk a párnák közé. Mike a hátam mögé feküdt szorosan átkarolva a derekam, evvel magához láncolva. Éreztem ahogy beleszuszog a nyakamba. Hűvös szuszogásától kiborsózott a nyakam. Boldogan zuhantam az álmok keze-kusza világába.
Reggel arra ébredtem hogy valaki simogat a takaró alatt, és egyre lejjebb kerülnek a kezei forró pontom felé. Azonnal kipattantak a szemeim.
- Bocsi, hogy felkeltettelek, de felhúzódott a takaró, ahogy mocorogtál...és...hát...én ..nem bírtam magammal.
Mosolyogtam azon, hogy mennyire zavarba jött, de mosolyom azonnal ráfagyott az arcomra mikor rájöttem, hogy nincs rajtam a hálóingem, sem a fehérneműm.
- Hééé... most miért vagy ilyen zavarban? - mosolygott rám Mike.
- Mert talán nincs rajtam egy darab ruha sem? - kérdeztem vissza égő arccal.
- Hát nekem így is tetszel.... sőt ! - mosolygott rám, majd visszahúzott az ágyba. - Ne légy zavarban, szép vagy, és láttalak már így.
- Igen, de akkor sötét volt, és az teljese más.
- Miért más? - próbált elfojtani egy mosolyt.
- Mert.... mert más és kész.